|
2022-08-07 20:30:22, vasárnap
|
| |
| |
102 ÉVE SZÜLETETT RADNAI GYÖRGY
Radnai György (Szurdokpüspöki, 1920. augusztus 7. - Budapest, 1977. április 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes
Radnai György 1920. augusztus 7-én született szülőfalumban, Szurdokpüspökin.
Radnay György életének rövid ötvenhét éve két, szinte azonos hosszúságú szakaszra bontható: az operaházi és az azt megelőző időszakra. Kanyargós, megpróbáltatásokkal teli utat járt be a művész, mire 1949-ben a Bajazzók Tóniójaként debütálhatott.
A nógrádi falusi fiú ugyanis hiába vonzódott a színpadhoz, érettségi után egy textilgyárba került bérelszámolóként, majd ifjúságának legszebb hat évét a világháború emésztette fel. A hosszú szovjet hadifogságból - melyben bajtársait sok estén át vigasztalta énekével - csak 1947-ben térhetett haza.
Ekkor iratkozott be a Nemzeti Zenedébe, ahol dr. László Géza, a nagy hírű énektanár mellett Nádasdy Kálmán és Pless László növendéke lett. Huszonnyolc évesen, nem sokkal a vasfüggöny lehullása előtt még egyszer kijutott Nyugatra, 1947-ben a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen második díjat nyert. Tóth Aladár ezután szerződtette az Operaházhoz a Zeneakadémiát nem végzett fiatalembert.
Neményi Lili és Radnay György a Háry Jánosban (1962)
Radnay szinte azonnal a színház egyik vezető művésze lett, s maradt is korai haláláig. Operaházi szerepeit szinte képtelenség összeszámolni, sokkal egyszerűbb lenne összegyűjteni, karrierje során mit nem énekelt el az anyaszínházánakban. Mozarttól a bel canto, Verdi és Puccini szerepeken át egészen a kortárs magyar és külföldi szerzők műveiben átlagosan havi hat-nyolc este állt színpadon. Ösztönös tehetség volt, aki tökéletesen birtokolta hangszerét, mely a több évtizedes használatban sem kopott meg. Pedig Radnay György működésének csak egyik tere volt az Operaház. Igen gyakori vendég volt a rádió- és hanglemezstúdiókban és rengeteget tájolt. Énekelt mindent: operetteket, nép- és műdalokat, sanzonokat. Jellegzetes hangjáról a legkisebb vidéki közértekben is felismerték.
Dene József, Radnay György és Bartha Alfonz a Hamupipőke 1965-ös felújításában
Igen szimpatikus módon az éneklés nem valami fennkölt dolog volt számára, épp ellenkezőleg: a legtermészetesebb önkifejezés. Akkor volt a legboldogabb, ha a rádiókészülékek mellett ülők is osztozni tudtak az örömében - és vele énekeltek. Gyakori nyilatkozatai egyikében hosszan beszélt erről: ,,Vágyam, hogy a hallgatókból együtt daloló, legalább magukban együtt dúdoló társak váljanak. Ez a mi zajos életünk, az utcán, munkahelyen zúgó-zakatoló gépek világa nem kedvez a magányos dalolásnak. A rádió, televízió, a lemez, de még a koncert és a színház is hallgatásra szoktat. A klasszikus, nagy formátumú dallamokat, s méginkább a modern művek frázisait - ha egyáltalán nyomon követhetőek, s léteznek - nehéz dalolva követni. Az embernek pedig szüksége van a dalolásra, az elfojtott, sokszor szorongató érzelmek zsilipjére. Erre jók a népdalok, a nóták, s egyéb könnyű dallamok." Volt Radnay Györgynek egy, talán az éneklésnél is nagyobb szenvedélye: a horgászat. Ha tehette, a nyár nagy részét az Operaház balatonfüredi tanyáján töltötte. A legenda szerint egyszer azzal adta át valakinek a pecabotot, hogy mindjárt visszatér, csak felrohan a Margitszigetre - megmenteni egy Aida-előadást...
,,A komédiás arra született, hogy kaméleonként tudja változtatni a színét" - mondta egyszer önmagáról. Ezek utána talán nem csoda, hogy a Falstaff címszerepét tartotta pályafutása csúcsának. Az utókor emlékezete azonban kegyetlen. Bár 1966-ban két egyenrangú szereposztást bocsátott útjára az Operaház vezetősége - noha Radnayval rádiófelvétel is készült -, a közönség emlékezetében mégis a szerepet sok évtizedig éneklő Melis György maradt meg élénkebben. Radnayt leginkább Rigolettóként szokás napjainkban is emlegetni, mint szerep és művész nagy találkozását. Ez nem lehet véletlen. A bariton pályafutását végigkísérte a púpos bohóc figurája, csak az Operaházban majdnem száznegyvenszer keltette életre. Utolsó premierje 1977 őszén is egy Verdi-hős volt, alig egy hónappal azelőtt, hogy befejezte volna karrierjét. Súlyos műtét után, nyilvánvalóan halálos betegen állt színpadra, noha ezt akkor zenekritikusok nem merték megemlíteni, inkább szemérmesen kerülgették a lényeget. A premier felvételén hallatszik, milyen elkeseredett és nemes küzdelmet folytat a művész a szólammal. Lamberto Gardelli autentikus hangzásra törekedő ,,tisztogatása" maximálisan a segítségére volt, a bariton pedig bölcsen gazdálkodik az erejével, tökéletesen érzi a szólam buktatóit. Ami a beteg testből megszólal, több mint Rigoletto és Radnay reménytelen harca a végzettel. A művész nemcsak a hangjával közvetített, nemcsak egy átszenvedett élet tapasztalatait sűrítette az estébe, hanem a szöveg és a magyar nyelv olyan fokú birtoklásával hagyott méltó lenyomatot magáról, mely immáron félő, hogy Radnay generációjával örökre kiveszett a hazai operakultúrából.
Sokszor szerepelt külföldön (Ausztria, Románia, Kanada, Törökország), több lemeze jelent meg. A Magyar Rádióban és koncerteken gyakran énekelt dalokat, operettet, sanzonokat és nótákat is.
Hangjáról a legkisebb vidéki közértben is felismerték. 1977. április 4-én hunyt el. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Főbb szerepei
Berg: Wozzeck - Wozzeck
Erkel: Bánk bán - Tiborc
Donizetti: Don Pasquale - Don Pasquale
Gershwin: Porgy és Bess - Porgy
Kodály: Háry János - Háry János
Leoncavallo: Bajazzók - Tonio
Mozart: A varázsfuvola - Papageno
Puccini: Tosca - Scarpia
Puccini: Gianni Schicchi - Gianni Schicchi
Rossini: A sevillai borbély - Figaro
Verdi: Rigoletto - Rigoletto
Verdi: Aida - Amonastro
Verdi: Otello - Jago
Verdi: Falstaff - Falstaff
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs
Díjai
Érdemes művész (1965)
Kiváló művész (1972)
Kossuth-díj (1975)
SZOT-díj (1977)
Radnai György - Moszkvaparti esték
Link
Radnai György Indulódal - Ábrahám Pál Hawaii rózsája operettből
Link
Radnai György : Lehullott egy rózsa
Link
Verdi: Rigoletto - Finálé, 2. felvonás (László Margit, Radnai György)
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: bérelszámolóként, operakultúrából, rádiókészülékek, száznegyvenszer, szurdokpüspökin, margitszigetre, tapasztalatait, mesterdalnokok, generációjával, szurdokpüspöki, zenekritikusok, birtoklásával, hadifogságból, zeneakadémiát, rigolettóként, balatonfüredi, nyilatkozatai, szülőfalumban, összeszámolni, rádiófelvétel, emlékezetében, szereposztást, összegyűjteni, nyilvánvalóan, felújításában, debütálhatott, moszkvaparti, legboldogabb, ellenkezőleg, végigkísérte, használatban, pályafutását, hallgatókból, átszenvedett, találkozását, fiatalembert, nógrádi falusi, textilgyárba került, világháború emésztette, hosszú szovjet, nagy hírű, vasfüggöny lehullása, színház egyik, kortárs magyar, több évtizedes, legkisebb vidéki, legtermészetesebb önkifejezés, rádiókészülékek mellett, örömében –, hallgatókból együtt, magányos dalolásnak, modern művek, Radnai György, SZÜLETETT RADNAI GYÖRGY, Radnay György, Bajazzók Tóniójaként, Nemzeti Zenedébe, László Géza, Nádasdy Kálmán, Pless László, Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen, Tóth Aladár, Neményi Lili, Háry Jánosban, Pedig Radnay György, Dene József, Bartha Alfonz, Volt Radnay Györgynek, Melis György, Lamberto Gardelli, Magyar Rádióban, Háry János, Gianni Schicchi, Hans Sachs, Radnai György Indulódal, Ábrahám Pál Hawaii, László Margit,
|
|
Offline
